Macska t�rt�nete

Korai �s�k
Napjaink kutat�i k�r�ltekint�en vizsg�lj�k azt a felvet�st, hogy a h�zias�tott macska nem csak egyszer�en a vadmacsk�mb�l sz�rmazik,hanem annak sz�mos fajt�j�b�l. A felt�telezett �s�k t�bben k�z�tt a Felis lybica(afrikai vadmacska), a Felis silverstis (erdei vadmacska). A mai napig nem tiszt�zott hogy el�sz�r hogyan �s mikor h�zias�tott�k �ket, m�s sz�val mikor v�lt a vad�llat h�zi�llatt�. A kutat�sokb�l az der�l ki, hogy ez i. e. 2000 k�r�l az �kori Egyiptom kor�ban t�rt�nhetett. Enn�l is �jabb kutat�sok alapj�n azonban �gy t�nik, hogy a h�zias�t�s m�r sokkal kor�bban megt�rt�nt. P�ld�nak a Jord�n foly� v�lgy�ben �s Cipruson folytatott �sat�sokat hozhatjuk, ahol i. e. 7000 t�j�k�r�l sz�rmaz�, h�zias�t�sra utal� jegyekkel rendelkez� kis macsk�k maradv�nyira bukkantak. Ez �nmag�ban m�g nem lenne meglep�, hiszen az akkori ember m�r kezdett gabonatermeszt�ssel-t�rol�ssal foglalkozni, a t�rolt �lelem a patk�nyokat, egereket vonzotta, a k�rtev�k pedig a macsk�kat. Val�sz�n� hogy az akkor �lt �j k�korszaki ember m�r felfedezte a macska hasznoss�g�t. Tal�n ebb�l a c�lb�l alkalmank�nt hazavittek egy-egy �rtatlan vad macskak�lyk�t , amit k�s�bb „megszel�d�tettek” ; b�r lehet hogy pontosan soha nem fogjuk megtudni, de az most m�r t�ny, hogy a macska legal�bb 9000 �ve �let�nk szerves r�sze.

(Jobbra Felis lybica, Balra Felis silverstis)

(A mumifik�lt macska)

A k�z�pkor
Az egyiptomi korszak ut�n macsk�kra egy sokkal szokv�nyosabb kor k�sz�nt�tt. Egy�tt �ltek az emberekkel, �s azt csin�lt�k amihez a legjobban �rtettek: patk�nyra �s eg�rre vad�sztak. �m a helyzet megv�ltozott a k�z�pkor folyam�n. Legf�k�ppen a korszak utols� �vsz�zadaiban a macsk�kat az �rd�g cimbor�j�nak nevezt�k. A macsk�k gyal�zatos �ld�ztet�se f�k�nt a fekete macsk�k� a babon�k m�ig �l� gy�kerei a 14.sz�zadb�l erednek. Ebben az id�ben a katolikus egyh�z befoly�sa hanyatl�snak indult , m�gpedig k�t dolog miatt. El�sz�r is a f�ny�z�s, a luxus �letforma amely magas egyh�zi rangban l�v�k �let�t jellemezte, �s amely �les ellent�tben �llt az egyszer� emberek szeg�nys�g�vel. M�sodszor az egyh�z nem tudott arra tucatnyi probl�m�ra megold�st tal�lni, melyek k�z�tt leg�get�bb a pestis kit�r�se volt, mely a 14. sz�zad k�zep�t�l f�l Eur�p�n elhatalmasodott, �s a n�pess�g negyed�t elpuszt�totta. Ezekben a viharos id�kben mindenn�l jobban v�gytak egy biztos kapaszkod�ra, �gy az egyh�z gyeng�l�s�vel e tekintetben a pog�ny hiedelmek kezdtek teret nyerni. Ezek legink�bb a n�ket �rintett�k hiszen �k a term�kenys�g �s a sz�l�s jelk�pei. Az �j hiedelmek kezdtek visszany�lni a kor�bbi macskaim�dathoz, amelyet szint�n a n�i nemmel hoztak �sszef�gg�sbe.